Milyen fényképezőgépet vegyek kezdőként?

Válassz Fényképezőgépet Okosan

Szükséges alap információk

Fényképzeni a legtöbb ember szeret. Vannak, akik a telefonjukkal örökítik meg a pillanatokat, mások komolyabb felszerelés vásárlása mellett döntenek.

Az elkészített képek minősége, szépsége nem feltétlen van párhuzamban, a felszerelésre költött összeggel. Rengeteg más tényező, mint a szépérzék, tapasztalat, jó helyek és pillanatok megtalálása, kitartás vagy a türelem is közre játszik, milyen jó képeket tudunk készíteni. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, milyen a nekünk való gép, szükség van némi átfogó ismeretre a témában. Ha nem szereted másra bízni a döntést, hanem saját magad szeretnél elmélyülni kicsit a témában, akkor neked szedtem össze ezt a néhány gondolatot.

Az útmutató hosszú, de ha végig olvasod amit írtam, és megnyitod a belinkelt cikkeket, megismered a fényképezőgépek működését, birtokában leszel minden fontos alapfogalomnak, amivel már el tudod dönteni, hogy milyen fényképezőgépre van szükséged. A végén mutatok konkrét gépeket, objektíveket és kiegészítőket, valamint elmesélem a saját vásárlási tapasztalataimat.

Hogy működik a fényképezőgép, és mik az alapfogalmak?
Milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha fényképezőt választunk?
Milyen típusú fényképezőgépek vannak?
Mit szeretsz fotózni?
Milyen szintre szeretnél eljutni és mennyit költs rá?
Lássunk pár példát!

1. Hogy működik a fényképezőgép, és mik az alap fogalmak?

Az ábrán egy DSLR fényképezőgép felépítése látható. Ezek a legösszetettebbek, így ezen keresztül minden alapfogalmat meg lehet ismerni.

Az 1. pont az objektív. Ez gyűjti össze a fényt a szenzor (4) számára. Leegyszerűsítve úgy működik mint a szemünk, össze gyűjti és fókuszálja a fénysugarakat. Legfontosabb paraméterei a gyújtótávolsága, a fényerő és a fókuszálás módja. A gyújtótávolságtól függ, hogy mekkora a látószöge. Ez lehet változtatható (lehet vele zoomolni) vagy nem (fix objektív). A fényáteresztő képességét a rekesz mutatja meg. Minél tágabbra lehet nyitni a rekeszt, annál több fény jut a szenzorhoz. A fókuszálás lehet kézi vagy automata.

A 2-es pontban a tükör látható. Exponáláskor ez felcsapódik, ezért van az a jellegzetes hangja a DSLR gépeknek. Feladata, hogy a fényt irányítsa. Alapállapotban a keresőbe (8), hogy lássuk mit fotózunk, exponáláskor pedig felcsapódik, így tovább engedi a fényt egyenesen a szenzorra (4).

A 3-es számmam a redőnyzár van jelölve. A fény a szenzor elől el van takarva egy zárszerkezettel. Exponáláskor felnyílik, és az egyik legfontosabb fogalmat köszönhetjük neki: a záridőt. Azt az időtartamot nevezzük záridőnek, amíg a zárszerkezet nyitva van, és fény éri a szenzort. Minden redőnyzárral működő gépnek meg van határozva egy várható zár-élettartam, tehát, hogy hány fénykép készítését garantálja a gyártó, mielőtt lehetséges, hogy tönkre megy. Használt gép vásárlásakor nagyon fontos szempont, hogy mennyi expozíció van már a gépben.

Hogy egy kicsit kontextusba legyen helyezve: körülbelül 100-150-200 ezer expozícióra tervezik a tükörreflexes gépeket. Ha kiválasztasz egy gépet, amit használtan szeretnél megvárásolni, nézd meg, mekkora a tervezett élettartam, és a kinézett géped exposzámát már tudod viszonyítani.

4-es pont, a szenzor. A legfontosabb részhez, a gép lelkéhez érkeztünk. A CCD vagy CMOS szenzor a beérkező fényt a feldolgozó rendszer segítségével képpontokká (pixelekké) alakítja. Ennek köszönhetjük, hogy az előttünk lévő témát digitális formában eltárolhatjuk. Fontos jellemzője a fizikai mérete, a felbontása (hány megapixeles), és az érzékenységi tartománya, amit az ISO értékkel fejezünk ki.

5-ös pont a mattüveg, 6-os pont a fókuszáló lencse. Képalkotás szempontjából nincs jelentősségük, a keresőben megjelenő képért felelnek. Ha a keresőbe nézel és koszfoltokat látsz, ami azután is ott van, hogy már mindent megtakarítottál (a kellő elővigyázatossággal és szakértelemmel), akkor a mattüvegre is célszerű ránézni.

A 7-es pont a prizma. Ennek annyi funkciója van, hogy a beérkező fényt a megfelelő irányba, a keresőbe irányítsa.

8-as pont, kereső. Ha fényképezünk, akkor két lehetőségünk van, hogy hogy akarjuk látni azt, amit a kamera lát. Digitális képernyőn keresztül, mint például a telefonoknál vagy kompakt gépeknél, vagy a keresőn keresztül, mint a DSLR-eknél. (Ezek is tudnak már képernyőn keresztül élő képet mutatni, sőt, a MILC-ek már a keresőben is digitális képet mutatnak). Ha a hagyományos keresőn keresztül nézzük a témát, akkor a tükröknek köszönhetően valódi képet nézünk.

Ahogy láthatod, aláhúztam 3 szót: rekesz, záridő, ISO. Ezek alkotják az úgynevezett expozíciós háromszöget Azt, hogy a fényképünk mennyire lesz világos (vagy sötét), ez a három dolog határozza meg.

Minél tágabbra van nyitva a rekesz, annál több fény érkezik a szenzorra az objektíven keresztül. Az értéke minél közelebb vagy az 1-hez, annál nyitotabb. Egy átlagos zoom objektív f3,5-5,6-tól kezdődik (ahogy zoomolsz, szűkül). A jobb minőségű, fényerősebb zoom objektíveknél ez az érték f2,8. A fix objektívek jellemzően f1,8-at tudnak. A fényerősebbek lemennek f1,4 vagy f1,2-ig, az áruk meg ezzel együtt megy fel az egekbe 😄

Minél tágabbra van nyitva rekesz, annál jobban el lesz mosva a kép háttere. (Amit még befolyásol a fényképező és téma, valamint a téma és háttér közötti távolgság, és a gyújtótávolság is). Így érhetsz el olyan hatást, mint ezeken a természetben készült képeken, ahol a kép előtere és háttere homályos.

A záridő határozza meg, hogy mennyi ideig érkezik a fény a szenzorra. Minél hosszabb a záridő, annál világosabb lesz a képünk, és annál jobban bemozdulhat a téma. Minél gyorsabban mozog a témánk, annál rövidebb záridőre van szükség (amit befolyásol még az objektív gyújtótávolsága is: reciprok szabály ). Egy átlagos DSLR-t 30 másodperctől 1/4000 vagy 1/8000 másodpercig lehet állítani.

Ha kíváncsi vagy, hogy néz ki, amikor egy bátor barátod a kezébe fog egy égő tüzijátékot és a levegőben rajzol vele, tedd a géped állványra és állíts be több másodperces záridőt. És legyél tőle távol 😄

Az ISO egy olyan beállítás, ami nem köthető fizikai változáshoz, mint a rekesz mérete vagy a redőny nyitásának időtartama. Ez a szenzorunk fényérzékenyéség hivatott változtatni szoftveresen. Ennek a paraméternek a másik hatása a képzaj. Minél magasabb értékre állítod, annál zajosabb egy kép. (Azok a színes szemcsék a képen).

Hogy mennyire zajosodik a kép, az a gép szenzorján múlik. Jellemzően egy nagy szenzorméretű (full frame ) gép sokkal jobban bírja a magas ISO-t, mint a kis szenzorméretű társai. A mai fejlett szoftverek segítségével ez már nem mindig van így. Ha tudni akarod, mennyire fogja bírni az általad kiválasztott gép az ISO-t, ne a katalógusban feltüntett tartományt nézd, hanem keress tesztképeket. Az egy dolog, hogy papír szerint mit lehet beállítani, az meg egy másik dolog, hogy milyen értékig marad értékelhető a kép.

Végül egy kis összefoglaló táblázat az eddig leírtakhoz.

2. Milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha fényképezőt választunk?

Ez segít megérteni azt, hogy a fényképezőgépek paraméterei közül melyek fontosak nekünk, és milyen paraméterekkel nem kell foglalkozni. Kezdjük is egyből a megapixellel!

Megapixel háború

Mit is jelent valójában, hogy egy fényképezőgép 12-24-36 megapixeles? A készített fényképeink képpontokból (pixelekből) épülnek fel. Minden fényképet jellemezni lehet a kép felbontásával, azaz: hány pixelből épül fel. Ezek a képpontok megadott számú függőleges oszlopokba és vízszintes sorkba rendeződnek, így épül fel egy fénykép a képernyőnkön. Ha ezt a két számot összeszorozzuk, akkor kapjuk meg a képpontszámot.

Mit jelent az, hogy 1 megapixel? Azt, hogy a szorzás után kapott eredményünk 1 millió. Ennyi képpontból áll a fénykép.

A kiskutyám szemei a bal oldali képen élesnek látszanak, azonban a jobb oldalon akár meg is számolhatnánk, hány pixelből épülnek fel. Ha ezen a képen 1 millió kis négyzetet tudunk megszámolni, akkor 1 megapixeles a kép.

Mit jelent ez a gyakorlatban ? Hány megapixeles kell legyen egy kép ahhoz, hogy éles legyen? A rövid válasz: mindegy. Természetesen, ez így önmagában nem teljesen igaz. Mekkora, és milyen felbontású képernyőn szeretnéd nézni a képedet, vagy mekkora méretben szeretnéd előhivatni?

Ma a képernyők többsége 1920x1080 pixelből állnak, ezt hívjuk fullHD-nak. Egyre többet találkozni a 4k kifejezessel, ami pedig 3840x2160 pixelt jelent. Számoljunk a legnagyobb felbontással, ami manapság megtalálható egy átlag felhasználónál, a 4k-val. Ezen a monitoron 8 294 400 pixel van (3840*2160). Ebből a jobb matekosok már ki is találták, hogy 8 megapixeles kép kell ahhoz, hogy egy fénykép teljes képernyős méretben éles legyen (ha jól van elkészítve a fénykép).

Akkor miért csinál minden gyártó egyre több megapixellel rendelkező kamerát? Van bármi értelme?

1. Ha digitálisan bele akarsz zoomolni a képbe, akkor a minél magasabb felbontás biztosítja, hogy minél nagyobb digitális zoom mellett is éles maradjon a kép.
2. Mert a digitális képek előhívatásakor minél több pixelből épül fel a kép, annál nagyobb fizikai méretben lehet előhívatni.
3. Utólag, digitális képkivágáskor a nagyobb felbontású képből ki lehet vágni részleteket, amik önmagukban is élesek maradnak.
4. Mert a hozzá nem értő vásárlónak a minél nagyobb szám minél jobbat jelent. Te már biztos nem vagy ilyen 😄

Összegezve: Ha nem arra szánod a képed, hogy utólag kivágj belőle, nem a részletekre erősen zoomolva akarod nézegetni, vagy plakátot hivatni elő belőle, akkor nem kell szem előtt tartani, hány megapixeles. Manapság már nem kapsz olyan gépet, ami "túl kevés" lenne. Arról nem is beszélve, hogy a kép méretek el vannak szállva. Egy átlag monitoron (fullHD), egy 2 megapixeles kép (ami nagyjából 0,5 - 1 megabájt), már éles tud lenni. Persze abba ne akarj bele zoom-olni. És most nézd meg, hogy a 30+ megapixeles telefonod milyen méretű képeket csinál.

Zoom

"Ilyen drága, és még zoomolni sem tud?" Hangzik sokszor a kérdés a barátaim felől, ha dslr gépekről szól a beszélgetés. A telefonok eddig csak digitális zoomra voltak képesek, azonban a hátlapon lévő kamerák számánának növekedésével gyarapodott a választható gyújtótávolságok száma is.

Először is, válasszuk szét a digitális és optikai zoom fogalmát. Innentől kezdve ha zoomolást emlegetek, az az optikai zoomot fogja jelenteni, ami esetén nem csökken a felbontás.

Ha egy DSLR géppel akarunk fotózni, akkor választhatunk hozzá zoom objektívet, vagy használhatunk fix gyújtótávolságú objektíveket is.

Az viszont, hogy az adott géppel lehet zoomolni, nem sorolandó sem az előnyök, sem a hátrányok közé. Azt nem szeretném kifejtenem, hogy ha lehet zoomolni egy fényképezőgéppel, az miért előny. Azt azonban már sokan nem tudják, hogy ez miért lehet hátrány.

A válasz az objektívben rejlik. Részletes és unalmas szakmai magyarázkodás helyett összefoglalom: egy zoom objektív felépítésének köszönhetően sosem fog olyan szép képet alkotni, mint egy fix objektív. Akár csak a fényerőre, az élességre, a fókusz sebességére vagy a háttér elmosására gondolunk. És most nem foglalkozom olyan ergonómiai kérdésekkel, mint a súly vagy méret. (Persze itt is attól függ, egy sigma art súlyzónak is kiváló).

Vannak azok az ideális esetek, amikor egy fix objektív nem ad szebb képet, mint egy zoom. Ha fényes nappal kirándulni mész, ahol a tájat és a messzebb lévő dolgokat egyaránt fotózni akarod, megfelelő egy zoom objektív is Ellenben, ha egy gyenge fényekkel ellátott helyen vagy, például egy templomban akarsz keresztelőt fotózni (vaku nélkül, mert hát azt ott nem illik 😄 ), egy jó fényerejű fix objektív aranyat ér.

Próbáld meg behatárolni, hogy milyen felhasználásra keresel objektívet, aszerint döntsd el, hogy melyik típusra van szükséged. A legtöbb esetben egyébként a fix típusra bíztatlak. A kirándulásoknál praktikus utazó zoom-okat kivéve, minden más területen tudnék érvelni a fixek mellett.

Milyen a képminőség "nehéz körülmények" között?

A fényképezőgépek csoportosításakor majd részletesebben tárgyalom, hogy miért nem fogja soha kiváltani a telefon a komoly DSLR-eket, MILC-eket. A környezeti viszonyok nem mindig ideálisak, illetve az expozíciós beállítások értékeit legtöbbször jó, ha kézileg be tudjuk állítni.

Amikor kevés a fény, vagy nagyon erős fény érkezik szemből, széles látószögre, vagy nagy zoomra van szükségünk, a témánk nagyon gyorsan mozog, vagy több órás záridőre van szükségünk az éjszakai csillagfotókhoz, esetleg gyors és pontos fókuszt igényel a téma egy sporteseményen, akkor derül ki, hogy miért nem váltja ki a telefon a fényképezőgépeket. Annál jobb gépet vettél, minél "nehezebb" körülmények között minél jobb minőségű képet tudsz készíteni.

Ha azon meditálsz, hogy egy jó telefonra, vagy komolyabb fényképezőgépre van szükséged, azt vedd figyelembe, hogy nehezebb körülmények / fényviszonyok között is helyt szeretnél-e állni.

Milyen tudással rendelkezik az eszköz?

Ennél a kérdésnél erősen érvényesül az, hogy attól függ milyen gépre van szükséged, hogy mit szeretnél fotózni. Vehetsz drága modern eszközöket, ha a képességeinek nagy részéről nem is tudsz. Hiába veszel egy páratlan fókuszrendszerrel rendelkező gépet épületfotózásra, vagy egy hatalmas zoom átfogással rendelkező objektívet ha portrézni akarsz, nem fog segíteni elérni a céljaidat.

Akkor sem, ha modern, drága és valóban kiváló eszközt vettél. A kényelmi funkciók, mint az érintőképernyő, wifi, nem arra van, hogy jobb képeket tudj csinálni.

Döntsd el, mit akarsz fotózni, és olyan eszközöket vegyél, amik a te céljaid megvalósításához kellenek. Fel kell tudnod ismerni, hogy milyen paraméterek fontosak neked, és mik azok, amikért feleslegesen adnál ki pénzt.

Milyen paraméterekre érdemes figyelni, amikor gépeket egymáshoz hasonlítunk?

Szenzor (méret, felbontás, érzékenység, zajtűrés), képstabilizátor, fókuszrendszer (beépített motor, fókuszpontok és keresztfókuszpontok száma, gyengébb fényekben hogy működik, sebessége), tervezett szárszerkezet élettartam, hány darab és milyen típusú (XQD, SD, CF...) memóriakártyát lehet beletenni, akkumulátor élettartama (és ára), képernyő (kihajtható-e), videófelvétel lehetősége (és fókuszrendszere videózáskor), egyéb kényelmi funkciók (érintőképernyő, wifi..)

3. Most nézzük meg, milyen csoportokba lehet sorolni a fényképezőgépeket

Telefon

Tudom, azt ígértem fényképezőgépekről lesz szó. Azonban nem lehet szó nélkül elmenni a hátlapokat kamerákkal végig pakoló telefongyártók mellett.

Nagyon sűrűn vissza térő kérdés, hogy telefonnal lehet-e olyan jó fényképeket készíteni, mint egy DSLR-el. Vannak olyan esetek, amikor a körülémyek ideálisak a telefon számára, és a téma "könnyű", akkor a válasz igen. Ha se túl sötét, se túl világos nincs, nem kell ultranagy látószög, sem egy teleobjektív zoomoló képessége, a téma nem mozog túl gyorsan, nem kell gyorsan fókuszálni, sem vakuzni és az univerzum csillagai is úgy állnak, lehet ugyan olyan jó képet készíteni egy mai modern telefonnal, mint egy DSLR fényképezőgéppel.

Többek között, a különböző látószögű lencsék sora, a szoftveres rásegítés, a raw formátum elérhetősége, mind mind nagyban javította a telefonok képességeit.

Ne felejstük el azonban, hogy: néha kevés fényben kell fotózni, néha fényes napsütésben. Előfordul, hogy a témánk gyorsan mozog, ezért gyors fókuszra és rövid záridőre van szükség, vagy a művészi hajlamaink kiélése végett hosszú záridőre. Van, akit vonz a halszem közel 180 fokos látószöge, mások a távolban lévő állatokra vadásznak. A különböző gyújtótávolságok vagy a rendszervaku használata messze magasabb szintre emeli a minőséget, mint amit telefonnal el lehetne érni.

Ha szeretnéd, hogy a fényképeid túlmutassanak az átlagos kategórián, bármilyen fényviszonyok között, bármilyen témát le tudj JÓL fotózni, akkor lépjünk a következő csoporthoz.

Kompakt

Ezek azok az eszközök, amiknek a létjogosultsága egyre inkább megkérdőjelezhető. Ha tudásban már alig-alig érnek fel egy jobb telefonéhoz, akkor miért vinne bárki is egy külön kis táskában egy fényképezőgépet, amivel nem tud jobb képet készíteni, mint a mindig nála lévő telefonjával?

Bridge

Ahogy azt a típus neve is remekül tükrözi, ez egy áthidaló kategória a kompakt és a dslr között. Nem lehet objektívet cserélni, az eddigiekhez képest nagy méretű, cserében a nagy zoom átfogásnak és jónak mondható képminőségének köszönhetően jó választás lehet azonak, akiknek egy egyszerűen kezelhető, használatát gyorsan megtanulható gépet keresnek. Hozzá kell tenni, hogy a telefonok között egyre elterjedtebbek az ultranagy látószögű és zoom objektívvel felszerelt modellek, rohamosan fejlődnek a képességeik, hamarosan ezt a típust is ki fogják szorítani a piacról, ha éppen már nem tették meg.

DSLR

DSLR (digital single-lens reflex - digitális, egy fényaknás, tükörreflexes) fényképezőgép. A kategória, ami mindig is a digitális fényképezezőgépek csúcsát jelentette. Cserélhetővé válik az objektív. A beépített vaku helyett használhatunk rendszervakut (jó esetben ezt is tesszük), kézi vezérléssel minden paraméterét kedvünkre állthatjuk. Megannyi kiegészítő eszközzel a lehetőségek száma hatalmasra nőtt.

A rengeteg gomb, beállítás és szinte végtelen lehetőség magával vonzza azt is, hogy ahhoz a rengeteg gombhoz és beállításhoz bizony érteni is kell, ezek pedig már nem maguktól értetődő dolgok. Persze, lehet úgy is használni, hogy felcsapod az automata módot és elkezdesz kattintgatni, azonban ezeket a gépeket elsősorban nem ezért hozták létre.

Ha hajlandó vagy leülni tanulni, kimenni gyakorolni, a képeidet szigorúan megvizsgálni a tanultak alapján, tanulni a hibákból és ezt a folyamatot újra és újra végig csinálni, mérföldekkel jobb képeket fogsz tudni csinálni. Biztos vagyok benne, hogy bármit szeretnél fotózni, van olyan váz és objektív páros, ami megfelel neked kezdésnek.

MILC

MILC (Mirrorless Interchangeable Lens Camera), azaz tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgép. Felépítését tekintve nagyon hasonló a DSLR vázakhoz, azonban van benne egy nagyon fontos változás. A tükör elhagyásával a DSLR-ek képminőségét és tudását megtartva lényegesen kisebb és könyebb vázakat hoztak létre, amely új lehetőségeket nyitott az objektívek terén is. A kereső ezúttal már egy elektronikus kereső, ahol egyből az expozíciós beállításoknak megfelelő végeredményt látjuk, élőben.

A sokat javult ergonómiai szempontok mellett fontosabb, hogy nagyon fejlett videó móddal rendelkeznek, rengeteg kényelmi funkcióval vannak ellátva, amiket már megszoktunk az okostelefonunkban is. Az arc és szemkövető fókusz, kis méret és tömeg, fejlett szoftver és technológia, remek fókuszálási képessége miatt egyre többen választják ezt a típust. A fotózás világa egyértelműen ebbe az irányba tart, véleményem szerint, ez a jövő.

Nagyon divatos téma napjainkban, a MILC vs DSLR kérdés. Akit ez a téma mélyebben érdekel, nagyon sok érvelő cikket talál az interneten. Ebben az összefoglalóban nem kívánok mélyebben belefolyni a témába. Ha most ismerkedsz a fotózás világával, és nem szeretnél komoly kiadásokba bocsátkozni, akkor tanulás céljából szerencsésebb a DSLR gépeket választani. Persze, ha megteheted, hogy egyből ebbe a kategóriába nézelődj, tedd meg nyugodtan, csak nekem ne mond el, mert utálni foglak.😄

4. Mit szeretsz fényképezni?

Minél speciálisabb, szűkebb területre koncentrálsz, annál olcsóbban kapsz, a célra jobban megfelelő eszközöket. Ha minden érdekel, egy általános, mindenre de semmire igazán típusú gépet fogsz venni. Személyes tanácsom: válaszd ki mi tetszik a legjobban, ruházz be olyan felszerelésre, ami arra a célra a legjobb. Tanuld ki a fényképezés alapjait, érj el eredményeket azon a területen, majd lépj tovább újabb eszközökkel újabb irányokba.

Felsoroltam néhány alapvető műfajt, erősen általánosítva. Az eddig felsorolt fogalmak, működési elvek, információk és szempontok alapján, mutatok pár példát, hogy lehet az eddig leírtakat a gyakorlatban felhasználni, eszközválasztáskor.

Természet

Tájkép, növény vagy állatvilág, makró képek

Termékfotó

Webshop, katalógus képek

Emberek

Porté, páros, jegyes, családi képek

Események, pillanatok

Rendezvények, szertartások, fotoriporter

Éjszaka, fények

Hosszú záridő, asztro, fényfestés

Épületek

Építészet, enteriőr

Természet

Nagyon sokan a természetben kezdtek el fotózni, majd ebből nőtte ki magát egy komolyabb hobbi. A természet persze egy nagyon tág fogalom. Ebbe bele tartoznak az udvarban készült képek, a tájképek, a növény és állatvilág, a makro képek és még sok minden más.

Ha a természet fotózása közben szeretsz bele a fényképezőgépkbe, lehetséges, hogy ezt viszonylag gyorsan megunod, és tovább lépsz az emberek, események irányába, vagy ez a műfaj mellett maradsz, és a tájképek, vagy a növány-állatvilág fotózásásal akarsz hosszú távon foglalkozni. Ehhez lesz szükséged a legtöbb időre és kitartásra. Egy jó természetfotóhoz szerencse is kell, valamint rendszeresen ki kell menni terepre, és csak ritkábban adódik egy olyan pillanat, ami lehetővé teszi, hogy különleges képet készíthess.

De mire lesz szükséged? Ha a tájat akarod fotózni, akkor egy nagy látószögű objektívre és legtöbbször állványra. Természetet szinte mindig reggel napfelkelte idején, és este naplemente környékén fotózunk, mert ekkor a legszebbek és a leglágyabbak a fények. Ezeket az időszakokat hívjuk arany -illetve kékórának. Lesz időd átgondolni a kompozíciót, megtalálni a legjobb nézőpontot, így utólagos képkivágásra nem valószínű, hogy szükséged lesz, ellenben egy nagyobb felbontású, részletgazdag kép lesz a cél. Mivel legtöbbször állvánnyal fotózunk, nem szükséges a fix objektívek által biztosított f1.8 vagy f1.4 rekeszérték. Ellenben jól tud jönni, ha a tudsz a gyújtótávolságon állítani. A hosszabb záridő és állvány lehetővé teszi, hogy alacsony ISO értékkel dolgozzunk, így nem baj, ha a géped nem jól tűri a magas ISO-t. Egy nagyobb felbontású, zajtűrésben nem feltétlen erős váz, és egy nagylátószögű zoom objektív jó páros lehet.

Ha az állatvilág érdekel, és a vadonba vágysz, akkor egy klasszikus, 70-200mm zoom átfogású objektív (vagy ehhez hasonló) fényerős objektív lesz az, amire szükség lesz. A messze lévő állatra nehezen tudsz vakut szegezni, itt már hasznát lehet venni egy full frame szenzoros gépnek, ami tűri a magasabb iso-t. Az állatok ráadásul gyorsan mozognak, figyelembe kell venni a reciprok szabályt, az izgalmas hangulatot szintén napfelkelte vagy naplemente idején érheted el, amikor kevesebb a fény. Mindez azt jelenti, hogy rövid záridővel, magasabb ISO értékkel kell majd dolgozni. Ha megteheted, keress képstabilizátoros objektívet, vagy vázat.

Ha az apró részletek szokták megragadni a figyelmed, akkor egészen más a helyzet. Ebben az esetben már úgynevezett makró objektívre lesz szükséged (és szélcsendre). Ezek rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy az adott témát sokkal közelebbről le tudd fényképezni (tudj fókuszálni), mint egy átlagos objektívvel. Ez is egy önmagában hatalmas témakör. A drágának mondható makró obejktívek helyett választhatsz nagyon sok módszer közül. Választhatsz manuális közgyűrűsort, fókuszálásra is alkalmas gyűrűsort, speciális előtét lencsét, fordított objektívet. Tartsd szem előtt, hogy általában sok fényre lesz szükséged, ezért a körvakus megvilágítással, vagy vezeték nélkül kioldható vakukkal is meg kell ismerkedned. A kisebb méretű szenzorral rendelkező gépeknél nem hátrány a kis szenzor, hiszen a crop faktor ilyenkor előnyödre válik. A gyenge zajtűrése pedig szintén nem gond, hiszen nagyon sok mesterséges fényer lesz szükség.

Termékfotó

Háttér és fények. Talán itt van a legtöbb hangsúly azon, hogy milyen háttérel és megvilágítással, valamint milyen szemszögből készíted a képed, és valamivel kisebb hangsúly van azon, hogy milyen típusú géppel és objektívvel készül. Nem, nem azt mondom, hogy teljesen mindegy. De ha elkezdesz utána nézni, és tanulni a termék fotózásról, nagyobb hangúlyt fogsz fektetni arra, hogy hogyan csinálj megfelelő hátteret és fényeket. Ajánlom például ezt az oldalt, ahol részletes útmutatást kaphatsz a témáról.

Emberek

Itt első sorban a porté képekre gondolok. Lehet embereket fotózni sportolás közben, eseményeken is, de ezt inkább máshova sorolnám, mivel más felszerelés kell hozzá.

A portrézáshoz első sorban megfelelő objektívet kell választani. Fix objektívekkel célszerű ezt a műfajt gyakorolni. Az éles, jó minőségű kép, legtöbb esetben a megfelelően kicsi mélységélesség a fix objektívekkel érhető el. Nem kell sietni, van időd beállítani a modelledet és megtalálni a megfelelő szemszöget. Nincs szükség arra, hogy egy helyből állva különböző gyújtótávolságokkal fotózz.

Emellett legalább annyira fontos, hogy pontosan mekkora is legyen az a bizonyos gyújtótávolság? Ennek a paraméternek a modell arcára gyakorolt hatása ezen a képen nagyon jól megmutatkozik. Általános szabály, hogy a 85mm környéke a megfelelő. Ha ettől nagyobb látószöggel dolgozol, azt azért csináld, hogy megmutasd a környezetet is, véletlenül se csinálj közeli képet valakiről nagylátószögű objektívvel, mert abból semmi jó nem fog kisülni.

Portrézáskor még nagyon fontosak a fények. Meg kell ismerkedni a lágy és kemény fény fogalmával. Nem állítjuk ki a tűző napra, nem vakuzunk rá a beépített vakunkkal. Ha a direkt és indirekt megvilágítás fogalma még nincs tisztázódva, akkor ezt itt tudod pótolni. Szükséged lesz (egy idő után mindenképp) fényformáló eszközökre. Studió vaku, derítőlap, ernyők, stb. Az elején, ha nem szeretnél ilyen eszközökre beruházni, akkor megfelelő napszakot választva, árnyékot keresve meg lehet találni a természetben is a lágy fényeket.

Gépváz tekintetében, itt sem kell hatalmas követelményeket állítani. Nem kell, hogy jól tűrje a zajt, hisz jó fényviszonyok között fogsz portrézni. A milc gépek használói azonban, a szemkövető fókusszal nagyon könnyű helyzetben vannak, amikor az élességet kell állítani.

Események, pillanatok

Egy rendezvényen, családi eseményen, koncerten nagyon gyorsan változnak a fények, mozognak az emberek, és a pillanatok legtöbbször megismételhetetlenek. Mire van itt szükségünk, hogy a legjobb esélyekkel induljunk?

Először is egy olyan vázra, aminek megfelelő fókuszrendszere van. Nézz teszteket arról, hogy gyenge fények között, erős szembejövő fényben hogy teljesít. Hány fókusz és keresztfókuszpontja van. Érdemes figyelni a fókuszálás sebességére is.

Én személy szerint a fényerős, fix objektívek híve vagyok. Valóban kényelmetlenek, mert cserélgetni kell az esemény közben, egyszerre legalább 3-mat kell magamnál tartani, és csak a lábammal tudok zoomolni. Ellenben sokkal gyorsabban fókuszálnak, fényerősek, így sokszor megúszom a vaku használatát amellett, hogy nem zajosak a képek, könnyűek és kicsik, valamint szebb képet rajzolnak.

Természetesen egy jó minőségű, f2,8-as fényerejű zoomobjektívvel is remek képeket lehet csinálni. Valamivel zajosabbak lesznek a képek, vagy többször kell vakuznod. Vannak olyan helyzetek, amikor például egy 70-200mm zoomobjektív elengedhetetlen. Ha sportot vagy koncertet szeretnél fotózni, biztos, hogy fog kelleni egy ehhez hasonló darab.

Ha teheted, válassz olyan vázat, ami bírja a magas ISO-t, ha nem, akkor számolj egy rendszervakuval. De azt is vedd figyelembe, hogy egy koncerten, amikor 5-10 méterre vagy a zenekartól, hiába a vaku. Ráadásul koncertek este szoktak lenni, a nagy távolság miatt nagy gyújtótávolság kell, ami miatt rövid záridő, és az ISO-t biztos, hogy magasra kell állítanod. A legjobb, ha a géped bírja a magas ISO-t és van rendszervakud. Meg fényerős objektíved. 😄

Nem kell egyből mindennel rendelkezned. Én anno, egy középszerű vázzal, 2 darab fix objektívvel és egy olcsó rendszervakuval indultam el, amivel kezdésnek megfelelő képeket tudtam készíteni. A lényeg, hogy ne kezdj el eseményeket fotózni, egy olyan vázzal, ami nem bírja az ISO-t, kombinálva egy olcsó zoom objektívvel, aminek a fényértéke f3,5-től indul, és a beépített vakut pedig ha csak lehet, mellőzd.

Éjszaka, fények

A másik olyan terület a természet mellett, ami sokakat vonz, hogy beruházzanak egy komolyabb fényképezőgépbe. Ki ne szeretne hosszú záridős, fénycsíkokkal teli menő éjszakai képeket?😄

Itt már az elején, gyorsan és viszonylag kevés tanulással is tudsz olyan képeket készíteni, amit büszkén mutogathatsz a barátaidnak. Mi kell hozzá? Lényegében egy nagylátószögű objektív, egy állvány és egy távkioldó. A rekesz értékét le kell szűkítened, az ISO-t minimumon tartani, így lényegében nem kell, hogy jól tűrje a zajt a vázad, az objektívnek nem kell fényerősnek lennie.

Nagyon hasonló a helyzet a természetképekhez. A kék- vagy aranyórában készült hosszú záridős képekkel nagyon szép hangulatot lehet megfogni.

A hosszú záridős technika azonban nem merül ki a természetben. Ha ez a terület érdekel, akkor kombináld a hosszú záridőt a rendszervakuddal.

Épületek

Itt első sorban ismét az objektívre kell hangsúlyt fektetni. Mivel nem akarunk zajos képeket, sem kis mélységélességet, valószínűleg állványra lesz szükséged, hogy alacsony ISO-val, szűk rekesszel és hosszabb záridővel tudj dolgozni. Belső terek fotózásakor legalábbis biztos. Szabadtéren, megfelelő fények mellett, már kézből is lehet fotózni. A géped szenzorának felbontása, ebben az esetben célszerű, ha nagyobb. Ha egy nagy, részletesen kidolgozott épületet akarsz lefényképezni, abba sok esetben bele szeretnél később zoomolni, és közelebbről végig nézni a részleteket.

Az objektív megválasztásánál már figyelembe kell venni pár dolgot. Első sorban is a látószögre kell figyelni. Akár kívülről, akár belülről fotóznál épületet, nagy látszószögre lesz szükséged. Itt viszont figyelj oda tesztképek nézegetésekor, hogy a kép sarkaiban is hasonlóan jó minőségű legyen a kép, mint középen. A gyenge minőségű nagylátók általá készített képeken a sarkok irányába rohamosan csökken a minőség.

Egy különleges, speciális fajtája az objektíveknek a Tilt-Shift objektívek.

Meg kell ismerkednek a nagy látószögű képeknél jelentkező perspektivikus torzulás fogalmával, ami épületeknél tud gondot okozni. Ahhoz, hogy a valóságban vízszintes, függőleges vonalak a képen is azok legyenek, mélyebben el kell merülni a témában, hogy milyen technikai és szoftveres megoldások léteznek a probléma megoldására.

Az épületfotózásnál is lehet használni érdekesebbnél érdekesebb technikákat. Ilyen a fényfestés vagy a HDR.

Ha az épületeket kívülről fotóznád, érdemes odafigyelni a fényviszonyokra. Hasonlóan a természetfotókhoz, arany- és kékórában célszerű fotózni. Emellett vannak olyan ritka körülmények, amik egy természetfotóhoz hasonlóan, egy képet nagyon művészivé tudnak tenni, mint például a ködös reggelek, vagy a gyorsan (lehetőleg feléd) mozgó felhők hosszú záridővel kombinálva.

5. Milyen szintre szeretnél eljutni és mennyit költs rá?

Amikor az árakat nézegeted, nem mindegy, hogy költekezni fogsz, vagy befektetni.

Hobbi

Ha úgy állsz hozzá ehhez az egész fényképezés kérdéshez, hogy tudod hova szeretnél eljutni, könnyebben és gyorsabban tudsz majd döntéseket hozni az eszközvásárlás területén.

Ha a célod az, hogy szabadidődben ezzel foglalkozz, nincs komolyabb terved vele, akkor nem éri meg akkora anyagi beruházást csinálni, mintha a jövőben ezzel kereset kiegészítést szeretnél elérni. Egy kisebb szenzorméretű gép egy megfelelően válaszott fényerős zoom objektívvel elegendő lehet. Egy manuális rendszervakut nagyon sok mindenre fel lehet használni, és anyagilag sem megterhelő, a képek minőségét azonban jelentősen növelni tudja, pont úgy, mint egy állvány.

Pénzkereseti forrás

Ebben az esetben már nagyobb jelentősége van annak, hogy mérhető célokat állíts magad elé. Ha eldöntöd, hogy ezzel pénzt is fogsz keresni, akkor vásárolj olyan eszközöket, amikkel meg fogod ütni azt a szintet, amiért az emberek fizetni fognak neked.

Hangsúlyozni szeretném, hogy ezt főleg a tudásoddal, tapasztalatoddal és kreativitásoddal fogod elérni! Semmire nem mész milliós felszereléssel, ha nem fejleszted magad ezen a területen rendszeresen. Ha jobb eszközök vannak a kezedben, azzal a tanulás folyamatát felgyorsítani, nem pedig kiváltani lehet.

Mélyebben kell ismerned a fényképezőgépek működését, marketing ismeretekre, jó kommunikációs képességekre egyaránt szükség van. Hogy tudsz olyan minőségű képeket csináli, amiért az emberek fizetnek? Miért fognak téged választani, amikor zsúfolásig tele van a piac kezdő fotósokkal? Válaszd ki, milyen területtel akarsz foglalkozni, és légy jobb benne, vagy csinálj valamit másképp, mint az átlag.

Ha komolyan gondolod, érdemes lesz úgy gondolkodni, hogy a bevételeket vissza kell forgatni felszerelésbe, oktatásba. Kisebb munkákat, például egy portrézást, páros fotózást, keresztelőt stb meg lehet oldani kisebb összegből vásárolt felszereléssel is. Egy felsőbb kategóriás crop szenzoros, vagy belépő szintű full frame szenzoros géppel, egy nagyobb látószögű, valamint egy teleobjektívvel, és egy manuális rendszervakuval el lehet indulni.

Ebben az esetben viszont már számolni kell a tartozékokkal is. Több akkumulátor, több memóriakártya. Szenzor és objektívtisztító felszerelés nélkül a képeiden foltok fognak megjelenni, amit egy fizetős munka esetén nem engedehetsz meg. Ha kényelmesen szeretnél dolgozni, a gyári nyakpántot cseréld le vállszíjra. Egy jó táska is megkönnyíti az életet, amibe a teljes felszerelésed bele fér.

6. Lássunk pár példát!

Ahogy azt a fényképezőgépek csoportosításánál is jeleztem, én első sorban a DSLR és MILC gépeket ajánlom. Itt nem az a lényeg, hogy azok a jó vázak és objektívek, amiket lentebb mutatok (persze jók azok is), hanem az, hogy, értened kell, hogy a specifikációba leírt dolgok mit jelentenek, tudnod kell, hogy neked mi fontos belőle és mi nem, ez alapján képesnek kell lenned arra, hogy saját magad is döntést tudj hozni.

Nehéz elkezdeni keresni, amikor hatalmas a választék. Éppen ezért elmesélem neked, hogy én, amikor az első, a második, az ötödik gépvázamat, meg a 10. objektívemet vettem, hogy jutottam el a kiválaszott eszközökig. Nikon vázat használok, ezért azokat hozom fel példának, de nem azért, mert az jobb, vagy hogy téged is rábeszéljelek. Minden Nikon gépnek specifikáció alapján megtalálod a Canon megfelelőjét, de más gyártótól is nyugodtan nézz meg ajánlatokat.

Először is választani kell egy vázat. Ha a tanulás a cél, nem az automata mód, akkor egy középszerű vázzal el fogsz boldogulni. Inkább az objektívre fektess nagyobb hangsúlyt. Nem pénzt, hangsúlyt. Nem drága, hanem a céljaidnak megfelelő objektívet kell találnod. A szempontokat a 4-es pontban leírtam. Ha vázak közül kell választani, akkor nem sok márka van, ami világszinten elismert. Nikon, Canon, Sony, Olympos, Panasonic... A DSLR univerzumban valószínűleg az első kettő közül fogsz egyet választani. MILC tekintetében a Sony az egyik vezető márka, de a Nikon és Canon is elindult ebben az irányba, sőt!

Váz választás első lépéseként a lehetséges márkáknak fel kell térképezni a kínálatát. Mivel most Nikon példákon keresztül fogunk haladni, megmutatok egy kiváló táblázatot. Balról jobbra a megjelenés éve, alulról felfele pedig a kezdő gépektől a profi gépekig láthatjuk a DSLR gépeket. Nem mindet, a táblázatot már nem frissítik, de kezdő gépnek, ebből bőven lehet választani.

A rózsaszín hátterű, kezdő gépeket azoknak ajánlom, akik csak ki akarják próbálni a fotózást, esetleg csak valamelyik félautomata programot kiválasztva a gépen. A középső szürke sávban találhatóak azok a gépek, amik alkalmasabbak arra, hogy a kézi üzemmódot kihasználva meg lehessen tanulni rajtuk minden beállítható paraméter helyes használatát.

Felhívnám a figyelmet a beépített fókuszmotor jelentőségére. Egy fókuszmotor vagy a vázban, vagy az objektívben van (vagy mindkettőben). Enélkül nincs automata fókuszálás, kézzel kell beállítani. Ha a vázadban van ilyen motor, akkor sokkal olcsóbb, de ugyan olyan jó objektíveket tudsz venni, amikbe nem kell, hogy legyen motor.

Túl régi modelleket sem biztos, hogy manapság megéri venni. Hiányozhat, hogy nem tud videót felvenni, vagy kicsi pixeles képernyője lesz, nagyon rosszul tűri a magas ISO-t. A vonalat valahol 2010-es gyártású gépeknél húznám meg. Egy D90-nek már értékelhető kijelzője van.

A zöld hátterű, FX-formátumú gépek is kiválóan alkalmasak a tanulásra, sőt, ha nem akarsz mélyre nyúlni a zsebedben, felesleges is tanulás céljából ilyen gépet venni. Ha megengedheted magadnak, akkor persze nem tudnék ellenérvet mondani. Saját tapasztalat alapján, egy D700-as modellben már nagyon sok lehetőség rejlik, megfizethető ára mellett.

Ehhez hasonló táblázatot Canon verzióban itt találsz.

Nekem milyen vázaim voltak ? Az alapokat egy D80-on tanultam meg. Az expozíciós háromszöget, a fókuszálási módszereket, a fehéregyensúlyt, a rendszervaku használatát, a képek komponálását és az utómunkát is meg tudtam tanulni egy 2006-as gyártású, használtan körülbelül 20-30 ezer forintért beszerezhető gépen.

Miután megtanultam az alapokat, D90-re váltottam, amivel élesben gyakoroltam eseményeken, portrézásokon. Miért?

Jobb a fókuszrendszere
Jobban tűri a zajt
Nagyobb a képernyője
Gyorsabb a sorozatkép funkció
Tud videót felvenni
Szebb a képminőség

Ingyen vállaltam minden környékbeli eseménynek a fotózását ahol lehetőségem volt, a barátaimon gyakoroltam portrézni. Miután begyakoroltam ezt a sok elméletet, és rutinszerűen tudtam reagálni egy gyors fényviszony változásra, nem jelentett gondot megtalálni a fókuszt egy gyorsan mozgó témán, a komponálás alapjaival tisztában voltam, úgy éreztem, hogy van értelme egy komolyabb fx váznak, így jutottam el a D600-hoz. Ez a gép ár-érték arányban nagyon jó, és minden körülmény között megállja a helyét. Persze nem kell összehasonlítani a Nikon zászlóshajóival, de az én igényeimet maximálisan kiszolgálta. A nagy képérzékelő miatt sokkal magasabb ISO tartományban lehet használni, a dupla SD kártya foglalat lehetőséget és biztonságot ad arra, hogy fizetős megrendelés esetén mindig legyen egy biztonsági mentés egy másik kártyán, lényegesen jobb képminőséget, színeket, dinamikatartományt ad, és fókuszrendszere is fejlettebb az előző gépemnél.

A váz után következik az objektív. Márkák tekintetében itt már jóval nagyobb a választék, és minden gyártótól tudnék gyenge és kiváló darabra is példát mondani. Csak hogy párat felsoroljak: Nikon, Canon, Sigma, Tamron, Samyang, Tokina, Sony.

Egy szerintem elkerülendő dolog: f3.5-5.6 rekeszértékű zoom objektívek, és az úgynevezett kit-obik. Ha zoom objektívet szeretnél, szánj rá egy kicsit több összeget, és keress egy f2.8-as fényértékűt. Bár én továbbra is a fixeket ajánlom. Tudom, neked kell állandóan mozogni, cserélgetni kell, többet kell magadnál tartani. Kényelmetlenebb és macerásabb. De mi a célod? Hogy kényelmes legyen vagy hogy szép képeid legyenek? A gyors fókusz, a nagy fényerő és az éles, jó minőségű kép meg fogja hálálni a kényelmetlenséget.

Gyújtótávolság szerint vannak ultranagy látószögű, normál, és teleobjektívek. Itt nézz ezeknek a fogalmaknak utána, ha még nem ismerősek. Ugyan így legyél tisztába a crop-factor kifejezéssel is. Tudom, sok az elmélet, és senki nem gondolná, hogy egy fényképezőgép kiválasztását 3 nap olvasás kell megelőzze 😄

Fényerő tekintetében is van választék bőven. Zoom objektívek: Ami a legtöbb esetben nem fog szép képet biztosítani, az a f3,5-5,6-os érték. Ettől jobb, az egész gyújtótávolság tartományon f4-et adó. Jellemzőek az f2,8-as objektívek. Itt már nem szűkül a rekesz zoomolás közben, ez az a szint, amit adj meg magadnak. Ha fixeket nézel, léteznek f3,5 és f2,8-as értékek nagy látószögnél, de jellemzőbb az f1,8. Ez már elég fényerős ahhoz, hogy gyengébb fényeknél se legyen túl zajos a képed. Ha minőségi fixeket szeretnél nézegetni, akkor az f1,4 a jellemző, mint a sigma art legtöbb objektíve (drága, de véleményem szerint a minősége képviseli az árát).

Nekem milyen objektívjeim voltak? Kezdésnek a "kötelező" kellékkel, egy 50mm-es fixel kezdtem ( Nikon 50mm 1.8d ). Nagyon sokáig használtam, szinten minden helyzetben megállja a helyét. A természetfotók miatt beszereztem egy 20mm-es nagylátószögűt. ( Sigma 20mm 1.8 ex ). Érdemes tesztképeken ellenőrzini, hogy a sarkokban milyen képet alkotnak a nagylátók. Kipróbáltam a makrózást egy Tamron AF 90mm f/2.8 Di SP Macro objektívvel. Maximálisan meg voltam vele elégedve. A portrézáshoz a mai napig egy 85mm-est használok. ( Nikon AF-S 85mm f/1.8 G ). Ha szeretnél te is koncerten vagy sporteseményen fotózni, akkor egy 70-200mm f2.8 teleobjektív szintén kötelező darab. Miután már komolyan elkezdtem ezzel foglalkozni, sok gondolkodás után, de vásároltam egy Sigma 35mm f/1.4 DG HSM Artot. A csúcskategóriába sorolt típus nem véletlen van ide sorolva. Mindig is kíváncsi voltam a haszlem objektívekre. Nem mondom, hogy túl sok helyzetben lehet alkalmazni, de nagyon jó szórakozás vele fotózni. (Sigma 15mm f/2.8 EX DG Fisheye)

Néhány tapasztalat a MILC gépekről. Miután a Nikon kiadta a belépő szintű, APS-C szenzoros gépét, a Z50-et, ellenállhatatlan kéztetést éreztem arra, hogy kipróbáljam. Lényeges különbséget a fókuszálásban és a kényelmi funkciókban találtam. Az arc és szemkövető fókusz nagyon sokat segít abban, hogy fotózás közben ne a technikai dolgokra, hanem a komponálásra és a megfelelő pillanat megtalálására figyelj.

Rövid tesztidőszakot követően arra jutottam, hogy a nagyságrendekkel jobb fókuszrendszer, a szem- és tárgykövetés, a kényelmi funkciók, ergonómiai szempontok miatt az eddig használt D600 és Z50 helyére egy Z5-öt hoztam, mely egy full frame milc a nikontól. Ennek a képminősége felül múlta az eddig használt dlsr minőségét, milc viszonylatban jónak nevezhető akkumulátor élettartama van, használat közben lehet usb-ről tölteni, dupla memóriakártya foglalata van, és az egyik legfontosabb: vázba épített képstabilizátora van. Több hónap tapasztalat után úgy érzem, sokáig nem fogok vázat váltani.

Végezetül, a kiegészítők. Mi az, ami szerepeljen a költség-kalkulációdban? Egy megfelelő méretű táska, pót akkumulátor, memóriakártyák és ajánlom, hogy ha más nem, de egy olcsóbb manuális rendszervaku. Nem nagy összeg, de sokkal jobb eredményt fogsz elérni vele, mintha az ISO-t próbálnád felfele tornázni zajosítva a képet, vagy a bemozdult képeket kockáztatnád a hosszabb záridőért. A kettőt meg ne kombináld 😄 Ha a hasszú záridő érdekel, egy állvány és egy távkioldó. Ha portrézni szeretnél, valamilyen fényformáló eszköz. Ha a rendezvények érdekelnek, a rendszervaku kötelező, a vállszíjért hálás leszel magadnak.

Ha tetszett a tartalom, hívj meg egy kávéra :)